Nineteen- Blog jövője

Helló:D Utolsó előtti rész :S viszont ezzel kapcsolatban most szeretnék egy kicsit bővebben beszélni. Szóval úgy döntöttem, hogy mindenképp szeretnék kezdeni egy új törit és úgy döntöttem, hogy ezen az oldalon fogom közzé tenni mivel nincs kedvem megint cserékek kérni. Úgyhogy itt lesz közzétéve.

Második kérdésem az, hogy kit szeretnétek főszereplőnek? Maradhat Liam? Csak azért mert szerintem róla nincs sok blog és lehet, hogy ez valakit zavar én pedig vállalkozok rá, hogy írok még róla.

Harmadszor pedig milyen törit olvasnátok szívesen? Mivel én simán meg tudnák írni valami misztikusat is (persze nem vámpírosat mert az unom) de valami izgiset ki tudnék találni. De ha nem akarjátok akkor maradunk a megszokott stílusnál. Persze ha van valami külön kérés írjátok meg én pedig átgondolom és ha látok benne fantáziát még meg is írom.

Örülnék neki ha ezt komiban leírnátok mivel nem szeretnélek titeket sokáig töri nélkül hagyni. Hisz időm mint a tenger :)

Liam Payne

Egy család vagyunk!

Mikor ez a két apró szócska elhagyta a száját olyan érzés fogott el mintha megállt volna körülöttem a világ. A szám szétnyílt és még pislogni is elfelejtettem. Csak Domit láttam magam előtt aki zokogva rogyott le a kanapéra majd arcát a tenyereibe temette és abba sírt tovább.
Én pedig csak álltam és barátnőm utolsó szavai csengtek a fülemben. Terhes, ami azt jelenti, hogy apa leszek. Én apa leszek! Lesz egy gyerekem. Ez tök félelmetes. Oké most gondolom az lenne a normális dolog, hogy kiakadok és szakítok Domival mivel még túl fiatal vagyok ehhez és ott van a banda is akikkel turnézni járunk meg minden.
De ez nem én lennék. Szeretem Domit és ha terhes lett akkor mind a ketten viselnünk kell a következményeket még akkor is ha túl fiatalok vagyunk. Jó én nem azt mondom, hogy terveztem a gyereket mivel akkor hazudnák. Akartam egyszer, de majd évekkel később. Azonban az évekkel később az most jött el. Megtörtént mert felelőtlenek voltunk és most ez lett a vége.
Az biztos, hogy most Dominak nagyobb szüksége van rám mint bármi máskor. Te jó ég egyszer feküdtünk le és akkor is ez lett. Amit nem bánok mivel nekem Ő az igazi és mindig ott voltunk egymásnak.
- Hű. - igen Liam most biztos ez az  értelmes szó majd felvidítja barátnődet. Hajamba túrtam, mélyen kifújtam a levegőt és lassan Domi felé sétáltam majd leültem szorosan mellé. Gyengéden derekára csúsztattam a kezem és úgy húztam magamhoz. De Ő nem akarta, hogy megöleljen. Zokogva csóválta a fejét és nem volt hajlandó rám nézni. Ami engem most az őrületbe kergetett.
El akarom mondani neki, hogy ez semmin nem változtat. Sőt mostantól minden percben mellette leszek és nem érdekel a banda. Hisz apa leszek!
- Tönkre tettem az életedet megérdemlem, hogy magamra hagyj. Hisz előtted az egész élet...- zokogta meggyötörten én pedig értetlenül hallgattam. Oké mit beszél itt össze-vissza? Megérdemli, hogy magára hagyjam? Előttem az egész élet? Ez mind hülyeség.
- Domi az én életem Te vagy...vagyis mostmár vagytok. - emeltem fel könnyázotta arcát, de Ő csak lesütötte a szemeit. Ennyire maga alatt még soha életemben nem láttam. Pedig tényleg sok mindenen már keresztül mentünk együtt. Azonban ezt még ő sem tudja egy könnyen feldolgozni. Épp ezért vagyok itt mellette, hogy most én segítsek rajta. - Szeretlek és mindig melletted leszek. - néztem a szemei közé.
- De mi lesz a bandával a turnéval a rajongókkal? Liam a Te életed a zene. Nem vehetem el ezt Tőled mert terhes vagyok. - csóválta a fejét komoran. Ez a Domi valahogy nem tetszett. Megszoktam már, hogy állandóan mosolyog és jókedvű. Aki még akkor is próbál mosolyogni ha valami nagy gond van. És most mit csinál? Itt ül mellettem teljesen össze esve ráadásul az én karrierem miatt aggódik. Oké két éve tényleg azt mondtam mikor össze állt a banda, hogy az-az életem, de ez megváltozott mikor összejöttem vele. Annyi évig mellettem volt, de soha nem mertem kinyögni neki, hogy mennyire szeretem. És most sikerült szóval akkor az életem megváltozott. Nem a banda lett a legfontosabb hanem Ő.
- Ezt most fejezd be. - néztem rá csúnyán. Kezd tényleg kihozni a sodromból. - Terhes vagy oké megtörtént mert felelőtlenek voltunk és most már viseljük a következményeit.
- Tizennyolc évesek vagyunk. - folytatta tovább. Megforgattam a szemeimet.
- Ami azt jelenti, hogy felnőttek szóval nem törvénytelen. Két turnét végig koncerteztem szóval ha életem végéig nem dolgoznák akkor sem lenne gondunk. Egy hatalmas villába élek és aranyat érő barátaim vannak akik mindenben mellettem állnak. - magyaráztam komoran és reméltem így már tényleg felfogja, hogy engem nem zavar ez az egész. - Úgyhogy ne hisztizz itt nekem, de legfőbb ne mondj hülyeségeket. Lesz egy gyerekünk akinek menő életet lesz. - és végre elmosolyodott. Éljen! Én is rámosolyogtam majd magamhoz húztam, hogy tudjam megcsókolni.
- Szeretlek. - mosolyogta a mellkasomba miközben én a hátát simogattam.
- Tudom. - kuncogtam.
○○○
A nappaliban feszült csend volt. Paul gyanakodva méregetett miközben én a szoba közepén álltam a fiúk pedig a kanapén ültek komolyan. Domi a konyhapultunk ült még Perrie és Chanel mellette álltak. Elég feszült volt a hangulat mivel eddig még soha nem fordult elő, hogy egyszerre akartam volna beszélni mindenkivel.
De úgy gondoltam, hogy ezt jobb lesz ha mindenki egyszerre tudja meg. Az tuti, hogy Paul totál ki fog akadni. A srácokról pedig nem tudok véleményt nyilvánítani. Ha tényleg a barátaim akkor mellettem állnak.
- Emlékeztek arra mikor néhány napja Perrie és Chanel elráncigált titeket mozizni? - kezdtem bele a fiúk bólintottak egyet komolyan.
- Szóval most akkor megtudjuk, hogy Ti miért nem jöttetek? - húzta fel kérdően a szemöldökét Harry. Ennyire emlékszik rá, hogy mi nem voltunk? Ráadásul miért érdekli annyira, hogy mi van köztünk Domival?
Talán jobb lesz ha most rögtön a lényegre térek és elmondom nekik.
- Domi terhes és én vagyok az apa. - csaptam össze a kezeimet vigyorogva. Istenem azok az arcok. Le kellett volna fényképezni. Louis a sokktól lefordult a kanapéról, Paul gyilkos pillantást küldött felém a maradék három srác szája pedig tátva maradt. Niall szájában megakadt a kukorica, Harry pedig hangosan felröhögött.
- Légyszíves mond el még egyszer mert azt hiszem, hogy félre hallottam. - jött közelebb Paul, de még mindig elég félelmetesen nézett rám. Tőle nem is vártam mást.
- Apa leszek. Hát nem szuper? - kérdeztem boldogan és meg akartam volna ölelni Pault de Ő nem engedte. Inkább elkezdett rám vicsorogni.
- Szuper? Te normális vagy? Mi lesz a bandával a turnéval? - kérdezte idegesen, de én csak vállat vontam és a srácokhoz fordultam. Valahogy most nem érdekelt Paul miséje.
- Ez csúcs. Eddig azt hittem, hogy Te egyedül fogsz meghalni erre fő tévedtem. - nevett Niall majd felállt és barátságosan megölelt.
- Liam most csalódtam benned. - csóválta a fejét komoran Zayn. - Azt hittem, hogy legalább Te megvárod az esküvőt a szexel és most meg kiderül, hogy a bandából neked lesz legelőször gyereked. - vigyorogva vállat vontam. Úgy látszik őt tényleg sokkont érte a dolog mivel még mindig a kanapén ült és próbálta feldolgozni a helyzetet.
- Egyet árulj el nekem Leeyum - állt elém Louis miközben az állát simogatta. Most félnem kéne?- Mégis mikor hoztátok össze ezt a gyereket ha mi még egyszer sem hallottunk titeket kefélni? - kissé meghökkentem és ezt szerintem a többiek is észre vették. Most komolyan honnan jutott neki ilyen hülye kérdés az eszébe? Ez most úgy hangzott mint aki kémkedik utánunk.
- Ez szerintem legyen a mi problémánk. - szólt bele nevetve Domi is akiknek napról napra jobb kedve lett. Mert végre eljutott a kis agyáig, hogy nem hagyom magára és soha nem fogok szakítani vele.
- Ugye ha lány lesz Darcy lesz a neve? - nézett ránk kiskutyaszemekkel Harry. A mellettem álló Domi bólintott egyet én meg csak unottan megforgattam a szemeimet. Még csak meg sem született.
- Most, hogy mindenki kiörülte magát én is kérdezhetek valamit? - szólt közbe Paul és felé fordultunk. - Mi lesz a bandával? - ezt tudtam, hogy nekem szánja ezért el is komolyodtam.
- Nos még egy utolsó turnét bevállalok, de aztán kiszállok. - egyesével fordultak felém a fiúk. Látszott rajtuk a döbbenet, de én már döntöttem. - Ott akarok lenni mikor a gyerekem felnő. - tettem még hozzá.
Oké tudom, hogy hülye vagyok amiért most akarom abba hagyni. De hát a csúcson kell abbahagyni vagy nem? Sajnálkozva a barátaimra pillantottak akik csak komoran bólintottak egyet.
- Én megértelek. - válaszolta Harry. - Természeted dolog, hogy ott akarsz lenni mellette. És rám is számíthatsz.
- Úgy ahogy rám is. Ha úgy döntöttél, hogy kiszállsz akkor én is. Nélküled már nem lenne igazi a One Direction. - veregette meg a vállam Louis.
- Igen mivel mi egy család  vagyunk és segítünk egymásnak. - bólintott Niall komoran.
- Ha Te így döntöttél akkor támogatunk. - tette hozzá Zayn is.
Nagyokat kellett nyelnem nehogy elbőgjem magam. A lányok már így is egymás vállán zokogtak szóval elég ciki lett volna ha mi is rákezdünk. De azért az ölelés nem maradhatott el.
Igen mi egy család vagyunk és akár mi is lesz mi mindig itt maradunk egymásnak...